Napok óta megint az IMF körüli tárgyalásoktól hangos a sajtó, bár a dolog füstje jó szokás szerint ismét nagyobb, mint a lángja, több okból is. Egyrészt újra megpróbálják olyan hangnemben eladni a dolgot, mintha mi tennénk szívességet a Valutaalapnak azzal, hogy tárgyalóasztalhoz ülünk velük, másrészt pedig még mindig kerülik azt, hogy kimondják a hitelfelvétel szükségességének valódi okait, és bele vannak zavarodva az Orbán által elhintett (és azóta minden pártember által hangoztatott) "védőháló" szövegbe. Kár, hogy egyértelműen látszik, ez sokkal inkább mentőöv.

  Természetesen az IMF-ről nem lehet úgy beszélni, hogy ne kerüljön képbe a már-már legendás ikon, az 21. századi Magyarország abszolút Jolly Jokere, Matolcsy György, aki nemrég még arról beszélt két kanál tündérpor után, hogy a válságnak vége, pár napja pedig azt mondta a Parlamentben, hogy a kedves ellenzéki képviselők ne felejtsék már el, hogy válság van. Ő volt az, aki - emlékezzünk - 2010 áprilisában még arról beszélt, milyen sürgető lenne máris tárgyalóasztalhoz ülni a Nemzetközi Valutaalappal, majd aludtunk néhányat, és kedvenc gazdaságpolitikusunk máris arról beszélt, hogy milyen sürgető volna minél előbb kipaterolni őket, de úgy cakkpakk az EU-val együtt. És bár annak ellenére, hogy egyre szorongatóbb lett a hiányuk, a propaganda végig csak azt harsogta, hogy nekünk az égvilágon semmi szükségünk nincs rájuk. Aztán persze a kormány is rájött, hogy ez így nem járható út, ezért, miután kerültünk egy jó nagyot a semmiért, magunkra haragítottuk a fél világot és elbuktunk pár száz milliárdot a semmire, eljutottunk oda, ahová két éve már szerettek volna, azaz a tárgyalások előkészületéig. Mondhatom megérte.

  Azt se felejtsük el, hogy a kormánynak látszólag nem érdeke a gyors megállapodás, ezért nem kizárt, hogy a tárgyalások az év végéig is elhúzódhatnak. Pedig a hitelszerződés létrejötte egyre sürgetőbb volna, mert a kockázati felárak jelentősen csökkennének, a forint pedig erősödhetne.

  Jut eszembe: Orbán egyszer azt hangoztatta, ha jön az IMF, ő megy. Kiváncsian várom tehát, mit fog tenni az az ember, aki - ahogy ő állította magáról - még sohasem hazudott.