A Fidesz továbbra sem lát túl Bajnain. Ez önmagában nem újdonság, mivel szükség van a jól felépített ellenségképre, aminek ürügyén újra és újra meg lehet mozdítani a kisebb-nagyobb tömegeket, akik aztán, ha kell, sósavval békés szavakkal próbálnak hatni a szerintük megtévedt tüntetőkre. Eközben a kormánypárt megmondóembere, Selmeczi Gabriella sérelmezi, hogy az ellenzék civileket használ politikai céljai eléréséhez. Valaki szólhatna neki, hogy a békemenet résztvevői, vagy 2011 márciusában, a múzeum lépcsőjén a miniszterelnök köré felsorakoztatott egyetemisták sem rohamosztagosok voltak. Viktor meg csak hajszolja a döglött lovat.

   Ennél is fontosabb egy, a székházfoglalás alatt történt másik esemény, aminek a híre csendben elúszott a tömény bajnaizás farvizén, miszerint egykori bányászok és szakszervezeti vezetők jelentek meg Pécsett, a Széchenyi téren. Egy röpke, de sokat mondó idézet a gyűlésről:

  "Ma a fiatalok bementek a Fidesz-székházba, kérdem én; ha mi, bányászok megyünk be, akkor mi lesz ott? Ha nem engednek be a kerítésen, alábújással is be tudunk menni, rájuk robbantjuk az épületet, ha ez így folytatódik. Meg kell állítani ezt a szemét, mocskos bandát, mert elveszíted a gyermekedet, az életedet, éhen döglesz."

  Nos, nem tudom, hányan éreznek még ma így Magyarországon, mivel nem rendelkezem látnoki képességekkel, de ha figyelembe veszem azt a hírt, hogy mintegy másfél millió embernek nem jut pénz tüzelőre, és a magyaroknak legalább a harmada nem eszik húst rendszeresen, akkor azt kell gondolnom, elég sokan. Tüneti kezelésnek egy darabig még elment a gyurcsnyozás-bajnaizás-komcsizás mesterhármasa, de lassan, ha tetszik, ha nem észre kell vennie a kormánypártnak, hogy döglött lovon ül. Ne kerteljünk, tisztelt uraim, a 24. órába léptünk, és önök ezt nagyon jól tudják, még ha nem is beszélnek róla. Lassan nem lesz elég az, hogy néhány alulfizetett rendőrrel előállíttatják a tüntetőket (különösen, hogy közülük is tömegesen szerelnek le és mennek külföldre dolgozni, szóval a hócipő ott is tele van már), és az sem lesz elég, hogy néhány sósavas bácsikát szembeállítanak a tömeggel. A magabiztos nyilatkozatok mögött meghúzódó kapkodás és a félelem pedig jól nyomon követhető a soraikban, hiszen önök olyan pánikot kaptak hetven székházfoglaló fiataltól, hogy éppen csak az oroszokat nem hívták be újra. Ráadásul ezek a fiatalok olyan döbbenetes dolgokat akartak, mint például jogszerű alkotmányosság és demokrácia. Hát nem döbbenetes? A kommunikációs káosz meg aztán végképp betette a kaput, voltak ezek a gyerekek mindenféle származékok, akiktől a kormányoldal manapság csak rettegni tud, MSZP-sek, Bajnai bérencei, USA-tőkével támogatott felforgatók, Jobbikosok, zsidók, a nem kívánt rész törlendő... Annyi haszna azért csak volt a tegnapi napnak, hogy végre teljes egészében körvonalazódott a Fidesz derékhada, nevezetesen a tahó futballszurkoló és a micisapkás nyugdíjas immár alapvető archetípusok lettek; ő Kádár alatt a sósavat valószínűleg még a gaz kapitalistáknak tartogatta, de azóta sokat fordult a világ. Azt is megtudtuk, mivé lett a Fidesz negyed évszázad alatt; sósavazással, gyilkos pribékekkel fenyegetőző, akarnok egyeduralmi rendszerré, aminek a királya mostanra végképp meztelenné vált.

  Recseg-ropog az egész, egyeduralmi orbáni rendszer, aminek legjobb bizonyítéka, hogy amikor a fiatalok régebbi Orbán-beszédekből idéztek, az ellentüntető tömeg kifütyülte őket. Remélem, tisztában vannak vele, hogy ebben a helyzetben már csak az a bizonyos szikra hiányzik. Egy szó, mint száz, döglött a lovad Viktor!