Nem is igazán azon van a hangsúly, sikeres volt-e Bajnai Gordon kiruccanása Felcsútra? Egyesek szerint teljes pofára esés volt az egész akció, mások viszont esküsznek rá, hogy már az is szép teljesítmény, hogy egyáltalán el mert menni az oroszlán barlangjába, miközben Orbán nyilvános beszédet sem mondott már ki tudja, mióta, úgy fél kiállni a tömegek elé. De a lényeg nem is ez.

  Istentelenül kemény dolog ez a politika, főleg akkor, ha az a szemét ellenzék nem hagyja, hogy a kétharmados felhatalmazásunkkal azt csináljuk, amit akarunk. Ülnének csendben és malmoznának, hiszen a tiszteletdíjuk így is meg úgyis megvan, és hagynák, hogy szétmutyizzuk az országot, de nem, ők csak azért sem.

  Valami ilyesmi járt a házelnök fejében, amikor a földtörvény megszavazásakor kissé tüzesebbé vált a hangulat a Parlamentben, mint ahogy az egy júniusi délutánon történni szokott. Resetelt is az agya szemmel láthatóan, mostanra pedig már odáig jutott a gondolatmenet gombolyításában, hogy őt szegényt akár agyon lőhették volna ott a helyszínen a gaz kommunisták.

  Mert miről is van itt szó? A propaganda többek közt attól hangos, hogy 3500 fővel több rendőr teljesít szolgálatot, és hogy a rezsicsökkentés hatalmas segítség a családoknak - csak hogy így mindjárt in medias res kezdjük ezt a kis bejegyzést. Arról már nem szól a fáma, hogy az új rendőrök száma valójában a propagált létszám fele sincs (nagyjából olyan 1500 főről van szó valójában), mert hogy ebbe beleszámolták az állománynak dolgozó autószerelőket, de még a negyven kilós, magassarkúban tipegő titkárnőket is, akiket egy nagyobb bilincskulcs agyonütne.

  Akinek még volt bármi kétsége afelől, hogy ez a kormány - ha csak véletlenül is - de tesz időnként tisztességes lépéseket is, az fussa át ezt az írást.

  Mint azt a héten megtudhattuk, Rupert Scholz német jogász kifogástalannak minősítette a legutóbbi magyar alkotmánymódosítást – csakhogy elképzelhető, hogy a berlini magyar nagykövet megbízásából. Rupert Scholz, aki a CDU hajdani védelmi minisztere (és aki éppen Baden-Württemberg tartomány legnagyobb közpénz-botrányában blamálta magát), jogászként kifogástalannak minősítette azt a botrányos államosítási ügyletet, amelyet utóbb az Állami Számvevőszék, majd a bíróság is jogsértőnek ítélt. A müncheni magyar főkonzul természetesen tagadta, hogy Scholz szakvéleményét megrendelték volna, csakhogy a Stuttgarter Zeitung betekinthetett a bizalmasan kezelt tanulmányba, aminek elején világosan olvasható: „A szakvélemény a magyar állam megbízásából készült, amelyet a magyar nagykövet képviselt."

  A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában figyelemreméltó vélemény hagyta el Kósa Lajos száját, miszerint "politikai bűnözők vannak a szocialisták között, és amíg ezt az MSZP nem tisztázza, addig nem lehet demokratikus és normális pártnak tekinteni. Egy demokratikus országban nincs helye az MSZP-nek." Rendben Kósa úr, igazán köszönjük ezt az éleslátást. A kérdésem már csak annyi, hogy a sokadik országos balhéjuk után önnek és a pártjának hol a helye?