Kétség sem fér hozzá, a Fideszben eljött az Armageddon, Viktor szívében valószínűleg már végigvágtázott az apokalipszis négy lovasa, a szenátorasszony nyilván már készül valami jól megírt gumicsonttal, Semjén meg bizonyára azóta is imádkozza a rózsafüzért, ahogy az egy jó keresztényhez illik, mert hát nem-koalíció ide vagy oda, mégis csak könnyebb a nagyvezér hátán újra és újra belovagolni a Parlamentbe négy évenként, mert önerőből valószínűleg a lépcsőig sem jutnának.

  De hát mi történt? Nos, nem egyéb, mint hogy vasárnap a dunaföldvári választásokon a Fidesz kikapott, mégpedig magától a sötét oldaltól MSZP-től. Megy is a sápítozás, szinte mindenki sokkot kapott, holott kéremszépen ott járt a városban Kövér László meg Jakab István is, és tessék, ezeknek a mocsok választóknak mégsem elég jó semmi, fogják magukat és csak úgy a "komcsikra" szavaznak, hát mi van itt emberek, kiáltott fel még Szíjjártó is, rendszerváltás? A pártközpontban állítólag elemezgetik a bukást, a helyi jelöltet meg bizonyára azóta is repülősóval élesztgetik, Lázár kettesével kapkodja befelé a nyugtatókat, a laborban pedig tucatnyinál is több fehéregér pusztult már el a nagy elemzések közepette, de mégsem találja senki a választ a történtekre. Viktor állítólag már végrendelkezett is, hogyha a birodalom mégsem állja ki az idő próbáját, és darabokra törve összeomlik, akkor a Kossuth téren mindenképpen szorítsanak helyet egy mauzóleumnak, na persze nem neki, hanem a sírba szállt NER-nek. Pofon ez kérem, mégpedig rettentő, suttogják most egymásnak az illetékesek, az eresztékek recsegnek, a telefonok meg azóta is csengenek szakadatlanul.

  - Halló, Vikikém, képzeld már, Dunaföldvárt elvesztettük, na de nem játékgépen, hanem a választásokon!

  - Vá-lasz-tá-so-kon??? Hogyaza... betiltani!!!

  Azért tényleg érdekes látni ezt az össznépi pánikot. Ebből is látszik, hogy akik odafent ülnek, azoknak az esetek többségében valóban nincs semmiféle kapcsolatuk a választókkal, és komolyan azt hiszik, éppen elég a nagyvezér árnyékában szónokolni, és a választópolgár innentől nem is lát másféle x-et a szavazólapon, csupán az övékét.

  Egy tanulsága van ennek az egésznek, nevezetesen  az, hogy nem árt(ana) időnként odafigyelni a kontárkormányzás hatásaira.

  A Népszabadság arról értesült, hogy Gerzsánszki Lajos, aki hogy, hogy nem, Budai "Ganxsta és a dinnyekartell" Gyula rokona, 732 hektár földterületet nyert Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Budai - természetesen - visszautasít minden vádat, és perli az újságot. Láthatóan az sem érdekli, hogy például Fejér megyében egyenesen a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőjének unokaöccse nyert egy pályázaton, a hirdetményt pedig maga a nagyfőnök írta alá az unokaöcsinek, ott is minden szabályos volt, mert Budai szerint "tágabb értelemben mindenki rokona, vagy ismerőse valakinek."

  Szóval olyan ez, mint a jereváni rádióban, nem is nyert, és nem is rokon, de mivel szegről-végről mindenki rokon, így mindenki lehet nyertes, egyszóval nincs itt semmi összeborulás kérem szépen. Bayer Zsolt szokás szerint nagykanállal adagolja a szappant a mosdatáshoz, a napokban olyan ki-be fordított magyarázkodást írt Ángyántól kezdve Felcsúton át a hektárok sokaságáig, hogy szinte már az olvasó érzi bűnösnek magát, miután átrágta a betűhalmot.

  De miért éri meg a Fidesznek ez az egész felhajtás? Nos, azt tudjuk jól, nem igaz? Hektáronként 60 ezer forint állami támogatás, számoljuk ki, mennyi az. Vásároljuk ki a nemzeti vagyont a rokonságnak, aztán szépen át lehet majd passzolni a külföldieknek, mert itthon még mindig sokkal olcsóbb a földterület, mint külföldön, és lesz belőle nagy kaszálás. Senki ne gondolja komolyan ezt a "megvédjük a magyar földet" maszlagot, ez csak addig tart, amíg az oligarchiáknak kedvez, utána Viktor bejelenti, hogy a tegnap megjelent stigma földeladásra buzdította, és kész. Nincs itt titok.

  Évente megközelítőleg 300-350 ezer ember látogatta a budapesti Vidámparkot, aminek kapujára idén ősszel (előre láthatólag novembertől) rákerül a lakat. A magyarázat egyszerű, a park veszteséges, és ami veszteséges, azt a megszorítások, és a kedvezőtlen gazdasági helyzet idején be kell zárni. A park üzemeltetése évente nagyjából százmillió forintba kerül. Ez az átlagember számára felfoghatatlanul sok pénz, az államháztartásnak pedig jobbára csak zsebben zörgő apró. Főleg, ha azt nézzük, hogy a KDNP "búcsújáró helye" nemrégiben kapott mintegy kétmilliárd forintnyi állami támogatást. De persze arra szükség van, nehogy viharok dúlják fel Semjén belső, szent lelki tavának kényes egyensúlyát.

  Először 2006-ban röppent fel a hír, hogy Vas megyében, Vát és Porpác között egy kínai tőkéből finanszírozott repülőtér épülne fel. Mivel az előzetes hírek egy 4 ezer méter hosszú kifutóról szóltak, így nyilván nem egy kis sportreptérről lett volna szó, hanem nemzetközi gépek fogadására is alkalmas terminálról, amely mellé egy logisztikai központ is épült volna. Könnyű kiszámolni, hogy ez a projekt minimum ezer embernek adott volna munkát a kivitelezés szakaszában, majd legalább ugyanennyinek, ha már elkészült, mégsem lesz belőle semmi. Hogy miért? Mert zavarná Nyerges és Simicska úri hobbiját.

  Ha most április elseje volna, akkor csupán hamvas tavaszi poénnak gondolnánk a dolgot, de egyrészt már ősz van, másrészt a legkisebb mértékben sem vicces a hír; hamarosan érkezik az új Nemzeti Konzultáció. Igen, még éppen csak megbukott befejeződött az előző, de Viktor máris belecsap az újabb adag lecsóba. Tehát, hogy mindenki megemészthesse, leírom újra: hamarosan érkezik az új Nemzeti Konzultáció.